Mi az a közösségi tervezés?
Olyan ez az egész folyamat, mint amikor megbeszéled a barátnőddel vagy a férjeddel, hogy nézzen ki a konyha. Van akinek fontos a konyhabútor színe és van akinek az a fontos, hogy ne legyen felső szekrény, mert nem éri fel. A közösségi tervezés során nem a családoddal egyeztetsz, hanem a szomszédaiddal. Pontosabban azokkal, akik az utcában élnek és napi szinten használják. Megkérdezzük a patikusokat, a fodrászatot és az orvosokat is, mert az ő véleményük is számít. A közösségi fórumokon beszélgetünk majd és segítségül hívunk facilitátorokat, hogy könnyebben és gyorsabban eredményre jussunk. Ha nem tiszta mi az a közösségi tervezés, semmi gond, görgess lejjebb!
És mégis, hogyan szólhatok bele ebbe az egészbe?
Először is gyere el a közösségi eseményekre! Ha pedig már vannak ötleteid, esetleg aggodalmaid, oszd meg velünk és a többiekkel is. Ismerjük meg egymást, hogy ne a nulláról indítsunk majd!
Gyere el és mondd el élőben!
Jelenleg nincs tervezett eseményünk.
Gyakori kérdések és válaszok
Mivel nem mindenki egyaránt tájékozott és képzett várostervezési szempontból, készítünk egy fogalomtárat, ahol az oldalon felmerült fogalmakat elmagyarázzuk, kontextusba helyezzük.
Milyen egy élhető város?
Mire kell figyelni, mitől jó egy közösségi tervezés?
Közérthető és pontos tájékoztatást ad a tervezés kereteiről és folyamatáról. Akkor jó egy közösségi tervezés, ha a lehető legtöbb érintett részt vesz rajta. A Déri Miksa utca esetében szeretnénk ha az utcában lakó és dolgozó emberek minél többen eljönnének és valódi párbeszéd alakulna ki köztünk. Ennek érdekében hoztuk létre ezt a weboldalt, illetve plakátokat helyezünk ki, szórólapokat osztunk és ötletládát rakunk ki a játszótérre. De a legfontosabb, hogy elgyertek az eseményekre!
Miért fontos és hasznos a társadalmi részvétel?
A városban, ahol sok ember él együtt kis helyen, elkerülhetetlenek a konfliktusok. Hiszen az egyik ember ilyen, a másik pedig olyan. A leghasznosabb ha ezeket a konfliktusokat nem a szőnyeg alá söpörjük hanem megpróbáljuk megérteni egymást. Fontos, hogy mindenki egy lépést hátrébb lépjen, megpróbáljon belehelyezkedni a másik helyzetébe. Ez egy nagyon nehéz feladat, de hosszú távon kifizetődő! Ki kell alakítani az együttélés szabályait, de ehhez nyitottságra és kompromisszumokra van szükség. Sokkal jobb lesz végigsétálni ezek után az események után az utcán, ha mindenki részt vett az utca új képének kialakításában, és mindenki tudja melyik döntés hogyan született.
Mi az, vagy ki az a facilitátor?
Hogy jön ide a klímaváltozás?
Egyre jobban látszik, hogy a klímaváltozás mindannyiunk életét befolyásolja nap, mint nap. A legszembetűnőbb talán az, hogy nyáron melegebb van, mint mondjuk 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Ezeket a negatív hatásokat csökkenthetjük ha például több fát ültetünk. Egy fa árnyékában nehezebben melegszik fel a járda vagy az aszfalt, és akár 5-10 fokkal is hűvösebb lehet alatta.
Hogy néz ki egy tesztnap?
A tesztnapon közösen berendezzük az utcát, annak alapján amit közösen kitaláltunk a közösségi tervezési alkalmakon. Megpróbáljuk bemutatni, hogy milyen lesz ha majd kész lesz. Felrajzoljuk a bokrok helyét zöld krétával, vagy éppen kirakunk egy-két széket a padok helyére. Ha pedig kiderül, hogy valami nem az igazi, akkor azokat felírjuk és módosítjuk a tervet. Ha a padon ülve szemünkbe süt a nap arrébb rakjuk, ha a járda amit kitaláltunk nem ott fut ahol a legjobb akkor megkeressük, hogy hol fusson.