Cikksorozat 5. rész: Klímabarát köztér születik

Cikksorozatunk ötödik részében arról lesz szó, hogy 2021-ben a globális éghajlatváltozás közepette mitől lesz klímabarát egy köztér.

A világban jelenleg két olyan visszafordíthatatlan folyamat zajlik párhuzamosan, amik egymásra gyakorolt hatása jelentősen befolyásolja a városi élet minőségét. Az egyik folyamat a városi népesség rohamos növekedése, a másik pedig a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárás gyakoribbá válása: extrém melegek vagy hidegek, hosszantartó szárazság vagy pár óra alatt lehulló havi csapadékmennyiség.

Ha azt szeretnénk, hogy az egyre többeknek otthont adó városok élhetőek maradjanak, alkalmazkodnunk kell az éghajlat változásához és az időjárás szeszélyeihez. A klímaadaptáció elve sok más önkormányzat mellett megjelenik Józsefváros céljai között is, így nem is volt kérdéses, hogy a Déri Miksa utca megújítása során fontos szempont lesz az, hogy klímabarát köztér szülessen a Nagy Fuvaros utca és a Rákóczi tér közötti tengelyen.

Az extrém időjáráshoz és a hirtelen környezeti változásokhoz akkor tudunk alkalmazkodni, ha a tervezés során számításba vesszük őket, és olyan elemeket helyezünk el a térben, amik mérsékelni tudják az időjárás okozta negatív hatásokat.

A Déri Miksa utca megújítására klímavédelmi szempontból egy prototípusként tekintünk, ahol lehetőségünk van kipróbálni újfajta, Budapesten még ritkán alkalmazott, de külföldön már bevált technológiai megoldásokat, amik a természet működését veszik alapul. Ennek a tapasztalatait, jó gyakorlatait a jövőben tervezési alapelvként be tudjuk emelni minden új józsefvárosi közterületfejlesztési projektbe.

- Több fát (fasorokat vagy ligetes csoportokat), bokrot és egyéb növényt telepítünk. Ekkor nem csak a díszítő értékükkel számolunk, hanem azzal is, hogy kedvezően befolyásolják egy adott terület mikroklímáját: árnyékban érezhetően alacsonyabb a levegő hőmérséklete és magasabb a páratartalma, csökken a szálló por koncentrációja, azaz összességében csökken a városi hősziget-hatás.

- A telepítendő növények kiválasztásakor szempont az ökológikus szemléletmód alkalmazása és a biodivezitás megteremtése, fontos, hogy a szárazságot és extrém időjárási körülményeket jól tűrő fajokat válasszunk, amik pár év elteltével minimális fenntartással tehetik szebbé a sétányt. Célunk, hogy létrejöjjön egy önfenntartó rendszer, amivel az üzemeltetési költségek is minimalizálhatóak. (Az ökológikus zöldfelületekről bővebben itt tudtok olvasni, de egy későbbi bejegyzésben mi is részletesen írunk róla.)

- A hősziget-hatás csökkentése érdekében világos színű burkolatot fogunk alkalmazni a legtöbb helyen, ami nem megtartja, hanem visszaveri a nap hőjét. Ahol fizikailag megoldható, ott ez a felület vízáteresztő lesz vagy pedig a növények irányába fog enyhén lejteni, hogy az esővíz a csatorna helyett helyben haszonsulhasson. Ez a megoldás hűti az adott területet és segít megtartani a talaj természetes nedvességét. Ennek köszönhetően a mesterséges öntözés mértéke csökkenthető és nem utolsó sorban az esővíz nem a csatornahálózatot terheli. A lehulló csapadék felhasználásának ezen módját, mint lehetőséget számos holland város felismerte az elmúlt időszakban, és alkalmazza azóta is nagy sikerrel.

- Érdemes az emberek és a víz kapcsolatát megteremteni: kutakkal, párakapukkal vagy vízjátékokkal, hogy a növények mellett minket is közvetlenül hűsítsen.

- Ahol nincsenek fák, ott napvitorlák segítségével lehet árnyékot teremteni, hiszen ez szintén segíti a veszélyeztetett csoportokba tartozók köztéri tartózkodását és az egészségük megőrzését.

Mi az a városi hősziget-hatás? “A hősziget-hatás megváltoztatja a városi klímát, amely különösen nyáron veszi igénybe az ott élők szervezetét. Nyáron több a forró nap, télen kevesebb a talajfagy, mint a vidéki területeken. A vegetációs időszak hosszabb, az összcsapadék nagyobb és gyakrabban alakulnak ki gomolyfelhők. A levegő hőmérséklete ugyanis nagymértékben függ a felszín jellemzőitől (beton, tégla, aszfalt, kő, járművek és zöldfelület aránya), a lakosság hőkibocsátásától (minél népesebb egy város, annál nagyobb a hősziget-hatás).”

Ha pedig nem csak az érdekel, hogy mitől lesz klímabarát, de egyenes egészséges egy utca, akkor érdemes elolvasni a Járókelő.hu ingyenes kiadványát (http://bit.ly/egeszsegesutcak-kiadvany) az Egészséges utcák koncepciójáról, ahol 10 indikátorral lehet mérni, hogy elértük-e a kitűzött célunkat.

Forrás:

https://fna.hu/tema/644